Kajak-kenu

A magyar kajak-kenu sikerek világraszólóak.
Kecskeméten is lehetőséged van az egyik legsikeresebb sportágat kipróbálni, és a rendszeres edzések után, versenyeken is megmérettetni magad.

Kajak-kenu edzések

Tavaszi és őszi edzések:
(áprilistól – iskola szünetig, szeptember-október)

Evezés, futás, kondizás a vízitelepen

Hétfő-Péntek: 15:00 – 18:00
Szombat: 9:00-12:00

Helyszín: Benkó Zoltán Szabadidőközpont

Nyári edzések:
(nyári iskolaszünet)

Hétfő-Péntek: délelőtt 10-12, délután 15 órától
Szombat: 9-12
Helyszín: Benkó Zoltán Szabadidőközpont

Téli edzésnapok:

(novembertől – március 31-ig)
Futás és konditermi edzés:
Minden hétköznap
Helyszín: Saját edzőterem

Úszás:
Szombat
Helyszín: Kecskeméti Fürdő

Kiket várunk edzéseinkre?

  • Úszni tudó gyerekeket 8 éves kortól
  • Akik tudják vállalni a korosztályuknak megfelelő heti 3-6 edzést.
  • Akik a rendszeres edzés mellett szívesen részt vesznek az országos kajak-kenu versenyeken és az edzőtáborokban.

Jelentkezés az adatkérőlap kitöltésével: https://kajakkecskemet.hu/dokumentumok vagy elérhetőségeinken

Edzőnk

Chladek Kálmán

+36 20 362 3484

Kajak-kenu nyári táborok

2024 tábor időpontok:

Jelentkezés a turnushoz tartozó űrlap kitöltésével

I. turnus 07.01 – 07.05: https://forms.gle/6CLNbAtDK78wUXzh8
II. turnus 07.15 – 07.19: https://forms.gle/CwCQpdHf2BgCCR258
III. turnus 08.05 – 08.09: https://forms.gle/TgofvpCUnJhBBsCUA

A táborozás során a gyermekek elsajátíthatják a kajak-kenuzás alapismereteit:

  • megismerkedhetnek a kajak-kenu hajók használatával
  • megismerkedhetnek az evezők helyes használatával,
  • jó példát kapnak a kitartásról, sikerekről a magyar kajak-kenu történetén és sikerein keresztül.

Célunk: játékosan bemutatni, megszerettetni egy nagy olimpiai hagyományokkal rendelkező sportágat, és egyúttal lehetőséget biztosítani a gyermek számára az utóbbi, nehéz időszakban felgyülemlett feszültségek jótékony levezetésére.

Csak erőnléti állapotuknak megfelelelő fizikai terhelésnek tesszük ki táborozóinkat.

A sportoló ülőhelyzete. valamint a természetes víz közelében lévő friss és tiszta levegőnek köszönhetően, légúti betegségben szenvedő gyermekek részére is ajánlható sportolási lehetőség.

Program:

  • Érkezés: 7:30-tól 8 óráig (eltérő érkezést kérjük előzetesen jelezni.)
  • Napi két oktatás, strandolás, közös játék
  • Kétszeri étkezés: ebéd, uzsonna.
  • Távozás: 16:30-ig, utána gyerekfelügyeletet nem tudunk biztosítani.

Költségek: 45 000 Ft /fő az 5 nap 8-16 óráig (mely magába foglalja a kajak vagy kenu vagy sárkányhajó oktatást, eszközhasználatot, a napi 2x-i étkezést, strand belépőt)

Kiket várunk nyári táborainkba?

  • Úszni tudó 6 – 12 éves lányokat, fiúkat.
  • Teljesen kezdőket is, akik szeretnék megismerni a kajak-kenu alapjait.
  • Visszatérőket is szívesen fogadunk, akik az alapok után tovább mélyítenék tudásokat.
  • Egyesületi tagok is jelentkezhetnek, akik a napi 2 edzésen túl a további programokban is szeretnének részt venni.
  • Akik szívesen töltik jó társaságban, a természetben, aktív sportprogramokkal a nyári szünidőt.
  • Jelentkezés a tanfolyamkezdés hetét megelőző szerdáig (vagy a létszám beteltéig).
Kajak-kenu tábor Kecskemét 2024

A Kecskeméti Televízió Kiemelő műsorában bemutatták 2022. első nyári táborát:

A kajak-kenu története

 

A kajak-kenu egyéni, illetve csapathajós vízi sport.

A kajakban a versenyző kéttollú lapáttal hajtja hajóját; menetirányban ülve, lábkormánnyal irányítva, evezve halad előre a vízen.

A kenuban a versenyző egytollú lapáttal, féltérdre ereszkedve jobb vagy baloldalon, szintén a menetiránynak megfelelően evez.

A szakágak közül a gyorsasági (elfogadottabb nevén: a síkvízi) kajak-kenu a legnépszerűbb, ráadásul hazánk legeredményesebb sportága.

A képek forrása 1  2  3

kajak ősének az eszkimók állati bőrökből, fából és csontból eszkábált vízi közlekedési eszköze tekinthető.

A kajak sporteszközzé válása természetesen hosszú fejlődési folyamat eredménye volt. Az „ötletgazdának” a skót John MacGregor-t tartják, aki 1865-ben „Rob-Roy” nevű, különös, eszkimócsónakra emlékeztető hajójával bejárta a nagyobb angliai folyókat, majd Franciaország, Németország, Svédország, s később Palesztina vizeit is.

Túrahajóját mindenütt csodálattal figyelték, s példája nyomán több követője akadt, hazájában pedig – az ő kezdeményezésére – már egy évvel később megalakították az első „Royal Canoe Club”-ot. Ez volt a későbbi sportág első egyesülete, s ez a tömörülés fektette le a versenyszerű kajak-kenu sport alapjait.

Ezt követően a sportág népszerűségének növekedése folyamatos volt; 1884-ben Németországban már jelentős kajakversenyt rendeztek.

kenu az európai kontinensen valamivel később vált ismertté, mint a kajak, a két szakág sportbeli fejlődése azonban elválaszthatatlanul és párhuzamosan alakult, mivel a versenyeket szinte mindenütt egy programban rendezték, s ez így is maradt a mai napig.

Az első világháború után mind több nemzet vízi sportolóinak érdeklődését keltette fel az új, könnyednek tetsző, mégis különleges technikai és fizikai képességeket kívánó kajak-kenu sport. A legaktívabbak a németek voltak: a dánokkal, a svédekkel és az osztrákokkal összefogva ők hozták létre 1924-ben a sportág első nemzetközi szervezetét (IRK), amely a hajóméretek egységesítésével és a versenyszabályok megalkotásával igyekezett keretbe foglalni a sportágat egyre nagyobb számban űzők tevékenységét.
E szövetség bonyolította le a sportág első Európa-bajnokságát 1933-ban.

A fejlődés tempóját jól mutatja, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1936-ban már az Olimpiai Játékok programjára tűzte a kajak-kenut, s a sportág azóta is folyamatosan az ötkarikás család tagja.

Két évre rá a svédországi Waxholmban világbajnokságot rendeztek, s bár a II. világháború kényszerűen parkolópályára állította ezt a sportágat is, de 1946 már jelentős történeti dátumként rögzíthető: 12 nemzeti szervezet megalakította a Nemzetközi Kajak – Kenu Szövetséget (ICF).

Az Európai Kajak – Kenu Szövetség (ECA) jóval később, 1969-ben jött létre. Érdekesség, hogy amíg a vb-ket 1970 óta – az olimpiák éveit leszámítva – minden esztendőben megrendezik, addig az eb-ket 1969 és 1996 között kiiktatták a nemzetközi versenynaptárból.

A vitorláskenusok 1938-ban, a szlalomozók 1949-ben, a vadvízi szakág képviselői 1959-ben, a maratonisták 1988-ban, míg a kajakpólósok 1994-ben tartották vb-premierjüket.

A kajak-kenu magyarországi sikertörténete

Magyarországon 1930-ban alakult meg az első kajakszakosztály Magyar Kajak Egylet néven, igaz e klub tagjai hajóikkal elsősorban a túrázásra összpontosítottak: beutazták a kontinens csaknem valamennyi vadvizét és folyóját.

Az 1936-os berlini olimpián a benevezett öt magyar kajakos még csak tapasztalatszerzés céljából indult, ám 1938-ban, az első vb-n Balatoni Kamill csupán centikkel maradt le a 10 000 méter győztesétől, és lett ezüstérmes.

Ugyanebben az évben rendezték az első országos bajnokságot is.
A II. világháborúban a sportág hajóállományának és csónakházainak háromnegyede elpusztult, de a sportág erejét jelzi, hogy 1947-ben már 17 egyesület lépett be az újjáalakult Magyar Kajak – Kenu Szövetségbe.

A következő évtizedtől hazánk reprezentánsai szinte mindvégig ott szerepeltek a világversenyek legjobbjai között – hogy mást ne mondjunk, a pekingi olimpián szerzett három magyar első helyből kettő e sportág legjobbjainak érdeme volt – mi több, az utóbbi idők már-már páratlan aranyhalmozásának eredményeként a magyarok vezetik a sportág örökös világranglistáját is.

A kajak-kenu sportág alapjai könyv

Online lapozható könyv
A kajak-kenu sportág alapjai az alábbi linken elérhető:  https://konyv.kajakkenusport.hu/a-kajak-kenu-sportag-alapjai/

Új szakmai könyv
Kovács Katalin Kajak-Kenu Akadémia és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség által létrehozott Módszertani Központ gondozásában kiadott Kajak-Kenu Tudástár című szakmai könyv letölthető a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia honlapjáról, a Módszertan fül alatt vagy erre a linkre kattintva: https://kkna.hu/wp-content/uploads/2023/03/Kajak-kenu-tuda%CC%81sta%CC%81r_wb.pdf

Hatása a szervezetre

A kajakozás, mint minden sport, több szempontból is jó hatással van az emberi szervezetre.

  • Elsődlegesen javítja az állóképességet, az erőnlétet, fokozza a koncentrációképességet, javítja az ember közérzetét.
  • A szabadtéri sportolás során a napsugárzás hatására a szervezet elkezdi a D-vitamint termelni.
  • A rendszeresen végzett kajakozás a megfelelő étrend mellett elősegítheti a testsúly csökkenését.
  • A kajakozás hozzájárul a szív- és érrendszer betegségeinek megelőzéséhez, mivel az intenzív testmozgás hatására csökken az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) szintje a vérben.
  • Kajakozás közben – akárcsak más testmozgások során – dopamin, endorfinok, illetve szerotonin szabadul fel, melyek hatására jó közérzet alakul ki a szervezetben.
  • A kajakozás segíthet a stressz szintjének csökkentésében is.
  • Evezés során a vállizmok (a deltaizom, a nagy görgetegizom, a lapocka alatti izom és a rotátorköpeny többi izmai), a kar izmai (a kétfejű karizom, a háromfejű karizom), a hátizmok (a széles hátizom, a nagy rombuszizom, a kis rombuszizom és a lapockaemelő izom), a mellizmok (a nagy mellizom, a kis mellizom), a hasizmok , de még a láb és a törzs izmai is részt vesznek a munkában. Ezen kívül az evezőlapát használata közben a csukló és az alkar izmai is dolgoznak.

A kajakozás technikája